Nem lesz más választása...
Amit ez a modern társadalom csinál, ahhoz egész egyszerűen nincs joga. Ennyi erőforrást nem szabad felhasználni, még a töredékét se. Mindegyikünk élete tele volt sőt tele van egy csomó olyan tevékenységgel, amelyet nem lett volna szabad, illetve nem lenne szabad csinálnunk. Elérhető volt az, amihez nyúltunk, a jogrendünk megengedte, hogy felhasználjuk, de az emberi lét egyetemes kritérium rendszerében az, hogy éltünk vele, mégis szimpla gazemberségnek számít, hiszen a saját kényelmünkért, a mi könnyebb élerkörülményeinkért másokat, az utánunk jövőket károsítottuk meg és ez egy olyan dolog amelyet sajnos nem lehet szebben mondani. Egy korrupt, vállalhatatlan módon élő társadalomnak lettünk a tagjai, mert különbözni tőle nem volt elég bátorságunk - ezek után egy cseppet sem kell csodálkozni azon, hogy ennyire megzavarodtunk mi is és ennyire semmi távlat nem látszik nekünk se. Csodálkozni azon kell, hogy még mindig jön ki értelmes beszédhang a torkunkon, meg azon, hogy nem esünk egymásnak kisbaltával - mert annyi ganéj pazarlás, amennyit elkövettünk, és az abból fakadó lealacsonyodás, a morálunk minden képzeletet felülmúló lepusztulása után nem lenne csoda az sem, ha ott tartanánk. Vannak emberek akik ezt értik, csak nagyon kevesen, azt viszont örömmel jelentem, hogy éppen most növekszik a számuk eggyel. Mert én ebben a langyos vízben nem szeretnék tovább papírcsónakázni meg áztatni benne a lábam, mint eddig, szeretnék most már tényleg mindent komolyan venni, és szeretnék egy odaszánt, belülről fakadó, bátor, önazonos hiteles, vállalható, elszámolható életet élni az alatt a kis idő alatt, amennyi még hátravan. Mert amikor mindenki meghülyül tényleg, amikor a zavaroknak, sőt a tökéletes káosznak a létező legmagasabb foka előáll majd, vagyis a küszöbön álló egyáltalán nem távoli jövőben, az olyan embernek, aki szeretne saját magában és mások előtt is a tisztességnek legalább a morzsáját megőrízni, az olyan embernek - akár tetszik neki akár nem - nem lesz, sőt már most sincs más választása...