Az evolúció nem azért zajlott le hogy létrejöjjön egy szörny, aki a végén magára gyújtja a házát. Az evolúció célja értelme az ember, akit mindnyájan keresünk egymásban és magunkban, akire mindnyájan nagyon vágyunk, és akit egyelőre nem találunk sehol. Az evolúció célja az ember, akinek örömet okoz lemondani valamiről mások javára, aki nem attól boldog, hogy van valamije, ami másnak nincs, hanem attól, hogy más részesülni fog valami olyanban, amiben ő nem. Aki az életéről is lemond, ha arra van szükség, ha úgy tud elmondani valamit azoknak, akiket szeret, egy olyan üzenetet, amilyet máshogy nem lehet. A hősies helytállás kiment a divatból, de majd vissza fog jönni, amikor az álom véget ér, ismét ki fog derülni hogy nagy szükség van rá. Mindenki hitte és hiszi még mindig, hogy azok az idők, amikor a hősiesség igénye felmerült, elmúltak. Hát nem, azok az idők most fognak csak igazán beköszönteni...
Ez a társadalom az úgynevezett fejlettségét annak köszönheti, hogy a Föld erőforrásait nagyon durván és egyre gyorsuló sebességgel éli fel. Gyógyuljunk már ki abból a hitből, hogy ennek van bárminemű értéke az emberi minőség síkján! Nincs - ez ott nem érték ez ott egy kalap szar se! Ott az érték, ha valaki alig nyúl valamihez, ha valaki a kevésből is meg tud élni, ott az érték, amit a természeti népek is csináltak. Aki ezt a mostani létmódot értéknek tartja, egy csürhéhez csatlakozik, bűnözők egy olyan szervezetéhez, amelyben a tagok rövid távú előnyök megszerzésére szövetkeztek minden hosszú távú esély kárára. Nem ennyit ér az ember, a képességei nem erre a gyalázatra szánták őt, nem annyi a feladatunk, hogy ebben az álszent, aljas, gonosz közösségben érvényesüljünk. Aki ennek a társadalomnak rendes tagja, az a Földön valaha létezett legnagyobb mocsokságnak vált a részévé. A szüleink ezt egy kicsit elfelejtették elmondani nekünk, de ideje hogy lassan magunktól ráérezzünk észre vegyük és elinduljunk kifelé belőle. És ne kérdezze meg tőlem senki, hogy hogyan, mert nézzen magába és úgy! Aszerint, amit ott meglát.
Nem kell nagy tudósnak lenni, ahhoz hogy az ember belássa, Európa meg a fejlett országok úgy általában is, egy általuk egyébként teljesen kiérdemelt hanyatlás spirálban vannak most már a külső jelenségek szintjén is, elég ha valaki kinyitja a szemét. Gazdaságilag, társadalmilag, katonailag is leíródik nullára lassan, illetve egyre gyorsuló sebességgel történik ez - azért kell a spirál szót használni rá. A kérdés nem az, hogy benne vagyunk-e a spirálban mindenféle értelemben vagy nem, mert erre a kérdésre kétezer éve csak igennel lehet válaszolni. A kérdés az hogy aki élete első hatvan évét abban a teljesen alaptalan illúzióban töltötte el hogy ez nem fog bekövetkezni, az most mihez nyúljon, milyen választ adjon, hogyan mentse a menthetőt legalább. Ez az igazán nagy kérdés és nem az, hogy mi lesz Európával, meg a világgal, mert azt mindenki tudja. Mindenki tudja, hogy a mai rendszer porig fog égni, csak senki se meri ezt kimondani, és ezért inkább bábozik tovább. Azt viszont nem tudja senki, hogy kinek a hibájából történik mindez, hogy nincs közöttünk egyetlen ember se, aki képes lenne kimagyarázni magát abból a szörnyűségből, amit tett, illetve abból amit nem tett, vagy legfeljebb elenyésző mennyiségű, az igazán nagy szentek, akik eddig se vették komolyan a külső dolgokat és belülről az ő saját szívük legmélyebb vágya alapján éltek. És azt nem tudja senki, hogy erre a helyzetre milyen választ kell adni, hogy valami értelme azért legyen az itt létünknek. Hát erre kell most valahogy nagyon gyorsan rájönni, és nem elintézni annyival, hogy semmilyent, mondván, hogy ilyen válasz nem is létezik, és lehet menni mulatni tovább. Létezik, és kutya kötelességünk megkeresni, és utána szépen csinálni azt, amit találtunk. Létezik, csak nehéz és fájdalmas, de nem baj mert a könnyűvel és a kellemessel már elég sok időt eltöltöttünk, tehát egyáltalán nem olyan nagy dráma hogy most az ellentétje kerül sorra, legalább beáll az egyensúly, vagy ha be nem is áll, elkezdünk közelíteni hozzá.
Putyin érveit vagy mondjuk az egész arab világ felénk irányuló gyűlöletének tényét ugyanúgy hárítjuk, ahogy a nyugati fejlődés alapbajával való szembenézést, meg abból következően a mi saját kudarcunkkal való szembenézést is, pedig - ahogy Ancsal Éva mondja - a kudarc a valóság egyenes beszéde. Azt értem, hogy Putyin egy kis Hitler (csak sokkal okosabb nála - nincs nagyobb hiba és biztosabb előjele a bukásnak, mint az, ha valaki az ellenfelét lebecsüli), viszont közben mi is fasiszta szörnyek lettünk, pont amiatt nem tudtunk semmit se kezdeni Ukrajnában, meg nem fogunk tudni ezután se. Mert egy csepp morális fölényünk sincs, illetve azoknak az ukránoknak, akik tényleg a hazájukat védik, van, de nekünk, akik közben nyaralunk, mintha a világ béke ezer évig fennmaradhatna magától is, nincs, pedig csak az számít, illetve számítana, ha lenne, anélkül lehet hősködni, izmozni, erőt fitogtatni x ideig, de távlatos, megmaradó eredményt elérni nyilván nem.
Az összeesküvés elméleteknek manapság tág tere nyílik, mert a segítségükkel mindenki meg tudja magyarázni, hogy ő mért egy ártatlan bárányka, miközben egy ganéj áruló. Az egész nyugati civilizáció alapbaja pont az, hogy annak is csak egy összeesküvés elmélet az alapja, a többinél kicsivel jobban ki van dolgozva, de ez a lényegen nem változtat, pár ember összeesküdött, hogy egy kis ideig kurva jó élet legyen a Föld bizonyos részein, és hogy máshol és utána mi lesz, az nem számított, és nem számít most se. És mi ennek az összeesküvés elméletnek bedőltünk és kurvára jól éltünk, és hogy máshol és utána mi lesz, az nem számított és nem számít most se. Na, emiatt érdemeljük meg azt, ami majd történni fog velünk...
Az életünk meghatározó kérdései nem azok amelyeket eddig azoknak hittünk. Nem az aktuálpolitika nem a gazdaság nem a modern tudomány kérdései de még csak a modern művészet vagy a modern vallás kérdései sem mert ezek mind a buborékon belüli világhoz tartoznak. Az életünk meghatározó kérdése az hogy akarunk-e kapcsolatot létesíteni a buborékon túli realitásokkal annak a térnek az anyagi és szellemi realitásaival ahonnan jöttünk és ahova menni is fogunk amikor ez a buborék majd kipukkan. Ez az egyetlen ami számít - ez fog megmérni minket...