Itt mi most egy szervezett bűnözésben veszünk részt, amelyet a fejlett országok irányítanak, hiszen egy olyan civilizációt tartunk fenn, sőt tolunk az égbe, és közben élvezzük az előnyeit, amelyről világosan lehet tudni, hogy szemernyi esélye sincs a megmaradásra, az erőforrások fogyásával ugyanis ki fog menni alóla az a sámli, amelyik most még egy kicsit tartja. Vagyis azt a most még éppen elérhető adottságot használjuk ki szemrebbenés nélkül a magunk javára nagyon durván, amelynek a tizedéhez se lenne jogunk nyúlni, ha úgy nézzük, viszont ezt máshogy sajnos nem lehet nézni, és elég gáz, hogy korábban nem esett le a tantusz senkinek se.
Pusztán azért tekintjük ezt a viselkedést normálisnak, mert ebbe születtünk bele, ezt tanultuk el, már a szüleink is annak tekintették sok generációra visszamenőleg hagyományozódott ez az őrültség és került bele mindenki tudatába, mint követendő példa, pedig soha sem volt elfogadható, soha sem volt morálisan vállalható, mindig is a pilóta játék kicsit bonyolultabb változata volt, amelyben a hamar sorra kerülők sokat nyernek, az összes többi viszont nagyot bukik, illetve buknak a nyerők is ugyanúgy, feltéve ha nem halnak meg a felszálló ágban, de azon lényegében túl vagyunk, a nagy nyeremények már elkeltek tehát. Úgy értem, ha egy olyan életet, amelyet a gazdája elnyaralt, lehet nyereménynek mondani.
Eddigi életünk során semmi mást nem csináltunk, mint beépültünk egy ilyen pilóta játékot űző bűnbandába, rengeteg hasznot húztunk belőle, sőt sokan közülünk, akiknek születtek gyermekei, még őket is megtanították a haszonszerzés e módjára, nehogy véletlenül minimális esélyük legyen bármi másra legalább nekik, ha már mi a magunk esélyeit különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül szanaszét szórtuk. Ettől az első pillanattól kezdve igyekezni kellett volna távol maradni, de a kicsiktől nyilván nem várható el az éles látás, tehát a felnőttkorunk elejétől lehet számon kérni rajtunk, hogy mit csináltunk. Esetemben ez kábé 33 három elvesztegetett évet jelent, mert az utóbbi kettő során ha lassan is és nagyon bátortalanul ugyan, de legalább elkezdtem felébredni...