De nem csak emiatt volt nehéz az utóbbi pár hét hanem azért is mert az ukrán háborúval kezdődő új életem egy fontos szakasza most zárult le - úgy érzem. Engem ez a háború nagyon megütött, soha korábban nem láttam ilyen nyomorúságot, teljesen át kellett gondolni az életem miatta és az egyáltalán nem volt könnyű, de most már túl vagyok rajta. Holnap elutazom külföldre dolgozni egy hétre de utána szeretnék praktikusan is sok mindent újra vagy máshogy elkezdeni. Hozzátok is szeretnék eljutni, első lépésben szeretnék Veled és esetleg a fiaddal egy nagyot sétálni a Kelemér körüli dombokon, szeretném megnézni azokat a helyeket is, ahol dolgozni szoktál, fát vágsz vagy vágtál. Szerintem ez egy jó módja annak hogy fenntartsuk a kapcsolatot, aztán majd meglátjuk, hogyan fogjuk tudni folytatni. Sokat gondolok Rátok azért akkor is amikor nincs időm vagy erőm írni, tudom, hogy nehéz Nektek is egy csomó minden, sőt még nehezebb, mint nekem, de bízom abban, hogy valahogy meg fogjuk tudni érteni egymást még akkor is, ha a Ti nehézségeitek sokban különböznek az enyéimtől. Vigyázzatok magatokra és keressetek egy félnapos kirándulásra alkalmas vasárnapot februárban vagy márciusban, hogy meg tudjuk beszélni a dátumot!
